Ravasz mese

2018.09.03

Margarétás mese réten,

Messze erdő közepében,

Élt egy kicsi ravasz róka,

Hallgasd most a mesét róla.


A fák mögött állt egy malom,

- Él- e ember ottan vajon?

Mert, ha igen, közel megyek,

Kövér tyúkocskát keresek!


Gondolta, és útnak indult,

A kerítés mögé elbújt,

Megleste az aprónépet,

S látott tyúkot, igen szépet!


Már érezte is az ízét,

Törni kezdte hát a fejét.

Akadt is sütnivalója,

Nem hiába volt ő róka.


- Szép jó napot, szép kisasszony!

Jól esett a tyúknak nagyon,

A kedves bók , ilyen reggel,

Beszélt hát az idegennel.


- Magának is szép jó napot!

Látta a róka, hogy ez hatott.

-Nem jönne egy kicsit errébb,

Hogy jobban lássam a csodás szemét!


A tyúk teljesen elpirult,

És boldogan felé indult...

A róka már mostan látta,

Meg lesz ma a vacsorája!


- Olyan karcsú!- bókolt tovább.

Csodás szárnyak, gyönyörű láb!

Miért nem jön ki hozzám cseppet,

Önök szépen repülhetnek!


Hát a tyúk, hogy megmutassa,

Kirepült, ő meg elkapta!

Szegény pára naivsága,

Juttatta az elmúlásba.


Ez volt hát a mese róla,

Jól lakott a ravasz róka.

Rossz dolog a hiszékenység,

Rabja lenni, könnyelműség!