Mesi meséje

2019.08.01


Egyszer volt, hol nem volt,

Az Óperencián még innen,

Élt egyszer egy kicsi lány,

Éppen Bihardiószegen.


Nyári lombok suttogása

Lágy hangon arról mesél:

Mesés kertben, mesés kisház,

Benne kicsi Mesi él.


Kicsike szívéből neki

csak a szeretete árad.

Nem enged ő utat soha

rossznak és a hazugságnak.


Képes minden dolgot

Örömmel fogadni,

S gonoszkodás helyett

Csak jóságot adni !


Falujában hiszed, ha nem,

minden nap új móka várta,

nem kellett külön biztatni,

hogy menjen az iskolába.


Hiszen legjobb mókázása,

az aznapi feladatok.

Megoldott ő minden házit,

amit éppen aznap kapott!


A szünetekben mindig akadt

tréfát értő jó barátja.

Csak éppen a suli után

nem volt neki játszótársa.


Mikor piknikezni vágyott,

képzeld el, hogy nem volt kivel.

Anyukája dolgozni járt,

nem tudott enni senkivel.


Barátai messze laktak,

suli után nem jöhettek...

Szomorkásak a napjai

a magányos gyerekeknek.


"Csukott szemű kóstolósat"

is bizony egyedül játszott,

egy játékhoz sem talált ő

odaadó jó barátot...


S ha éppen sétálni indult,

a közeli csendes parkba,

bármennyire próbálkozott,

ott sem akadt jó barátra...


Mert azok a kisgyerekek,

akik barát nélkül mentek,

saját kutyát sétáltattak,

frizbiztek és jót nevettek.


Anyunak sokszor elmondta,

hogy ez a dolog igen bántja,

s csak egyedül az iskola,

ahol lehet jó barátja...


Történ egy nap , olyan nagy lett,

hogy az utolsó szem tejfoga,

úgy esett ki , mint akinek

öröm, hogy nem kell rágnia!


No de Mesi nem ijedt meg,

a kezébe fogta mindjárt,

s amikor behunyta szemét,

elsuttogta kívánságát.


Még mielőtt elaludt volna,

tiszta szívből azt kívánta,

hogy legyen a suli után

otthon is igaz barátja.


Ezer csillag ragyogott fel,

akkor éjjel a kis ház felett.

Fogtündér gyorsan megkapta,

az elkívánt üzenetet.


A Fogtündérek jól hallanak,

fülük olyan, mint egy radar.

Egy jó gyereknek a kívánságát,

teljesítik igen hamar!


Csillámporral szórta be ott,

a kislánynak a szobáját.

Ekkor éjjel azért varázsolt,

hogy teljesítse az álmát.


Másnap reggel az ablakán át,

a Napocska simogatta.

Olyan szépeket álmodott,

nem volt oka sem panaszra!


Hétvége volt s anyukája

lépett most a szobába be.

Egy mocorgó , édes szemű

Kis kutyával az ölébe.


- Ő a tied.- mondta halkan,

meglátod ő igaz barát.

Egy kis kutya számára csak

kis gazdija a nagyvilág.


Szemeiből a szeretet

egész nap csak feléd árad,

nem kell neki értékesebb

többé soha sem tenálad!


Mesi akkor átölelte,

szeme örömtől csillogott.

Most érezte először,

hogy a gazdik mennyire boldogok!


- Aztán jó gazdija legyél!

mondta Anyu mosolyogva.

Én bizony a legjobb leszek,

nálam lesz a legjobb dolga!


Attól kezdve nem volt terhes,

soha többé otthon lenni.

Volt már kivel piknikezni,

játszani vagy parkba menni.


Mesi most már suli után,

mindig boldog és mosolyog.

Minden baját eltüntette,

ez a csodás barát dolog!


S mosolyától színesebb lett

másoknak is ez a világ.

A mosolytól az emberek

tudják, számíthatnak reád.


Ne sajnáld a mosolyodat,

többszörösen kapod vissza.

A szeretetet érezni kell,

nincsen annak külön titka.


Letöltés: