Az oroszlán

2018.11.08

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb "nagymacska". 

Fekete-Afrika legnagyobb részén megtalálhatók. Főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatók a félsivatagos és bozótos helyeken is. Korábban az európaiak mértéktelen vadászata miatt Afrika oroszlánállománya megcsappant, és egyes alfajok, mint a fokföldi oroszlán, ki is haltak. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él.

 A történelmi időkben Eurázsiában is éltek oroszlánok, a Balkántól Kis-Ázsián és a Közel-Keleten át egész Indiáig. Ezek az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy méretük és nappali életmódjuk könnyebben elejthetővé tette őket a vadászok számára, mint a tigriseket vagy a leopárdokat. Utolsó európai élőhelyük Görögország volt, ahonnan az 1. században tűntek el. Ázsiában a 20. század elejére haltak ki. Az utolsó vadon élő ázsiai oroszlánok ma csupán az Északnyugat-India területén levő Gir-erdőben fordulnak elő. A körülbelül 600 oroszlán mindössze 1412 km2 területen él a Gudzsarát állambeli menedékhelyen.

Állatkertekben a leggyakoribb nagymacska, azonban tiszta vérben csak az ázsiai oroszlánt és a fehér oroszlánt - a fokföldi oroszlánnak egy színváltozata - tenyésztik. Magyarországon szinte minden állatkertben megtalálható: Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Győrött, Jászberényben, Kecskeméten és Gyöngyösön is látható.

A kifejlett hím oroszlán könnyen felismerhető a sörényéről, a tömege 145,4-250 kilogramm. A nőstény kisebb, a tömege 83-182 kilogramm. A vadon élő oroszlánok körülbelül 10-15 évig élnek, míg fogságban elérhetik a 20 éves kort is. 

Az oroszlánok húsevő ragadozók, melyek különálló családban, ún. falkában élnek. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből és egy vagy több, egymással rokoni kapcsolatban álló, fiatal hímből áll. Rendszerint az egy falkába tartozó összes nőstény rokonságban áll egymással. A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A hímek általában nem tűrik meg a kívülálló hímeket, ahogy a nőstények sem a kívülálló nőstényeket. A hímeket kizárja a falka, vagy saját maguk hagyják el azt, amikor 2-3 éves korukban elérik az ivarérett kort. Amikor új hím veszi át a falka vezetését, gyakran megöl az előző alomból minden kölyköt, és azok anyjai ezután mintegy két héttel újra ivarzanak.

Az újszülött vagy fiatal oroszlánokat kölyköknek hívják. A nőstények egyszerre 1-4 kölyöknek adnak életet a 110 napig tartó vemhességet követően. A kölykök 1,2-2,1 kg közötti tömeggel születnek. Anyjuk a falkától kissé távolabbi menedékben hozza világra, és néhány hetente új helyre viszi őket, hogy a ragadozók a szaguk alapján nehezebben találják meg. A kölykök 6-7 hónapon keresztül szophatnak, utána elválasztja őket az anyjuk. Ebben az időszakban az anya egyedül vadászik. Sok kölyök éhen hal, másokat ragadozók támadnak meg, és a falkát átvevő hímek is sok kölyköt megölnek.

                                                  Forrás: Wikipédia