A gorilla

2018.11.06

A nyugati gorillák Nyugat- és Közép-Afrikatrópusi esőerdőiben élnek Nigériától Kongóig, míg a keletiek Közép- és Kelet-Afrika egyes területei (Kelet-Kongó, Ruanda, Uganda) esőerdeiben. A hegyi gorillák, amelyeket Dian Fossey és a róla készült Gorillák a ködben című életrajzi film tett híressé, a keleti gorillák egyik alfaja.

A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 183 cm-s magasságot és a 267 kilogrammot. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 113 kilogrammosak. A hímek nemcsak nagyobbak a nőstényeknél, de a koponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt ábrázatuk is jelentősen eltér azokétól.

A keleti gorillák testesebbek a nyugatiaknál. Szőrzetük fekete; az idősebb hímek hátán ez ezüstösre fakul.

Mivel a földön élnek, testsúlyukat hátsó lábaik hordozzák, de mivel járás közben erősen előredőlnek, ezért menet közben két öklükre támaszkodnak.

A gorillák nagyobb, 30 fős csoportban élnek, amelyeket egy idősebb, domináns hím vezet és védelmez. A gorillák jóval kevesebbet kurkásszák egymást, mint más majmok. A hím és a nőstények kapcsolata szoros, a nőstények viszonya lazább, mivel nem rokonok: ivaréretten elhagyják csapatukat, és másokat keresnek maguknak. 

251-289 napos vemhesség után 1, ritkán 2 kölyöknek adnak életet. Az újszülött gorilla 1,5-2 kilós és teljesen magatehetetlen, az anyja a karjában hordozza. Néhány hónaposan már anyjuk hátán lovagolnak, és itt is maradnak 3-4 éves korukig. 2-4 éves korukig szopnak, ivaréretté 7 évesen válnak. Egy nőstény élete során 3-6 utódot nevelhet fel.

Kommunikációs képességük fejlett. A Koko nevű nősténynek egy kaliforniai állatkertben 600 ASL (siketnéma jelbeszéd) jelet tanítottak meg, és ezeket Kokó valódi nyelvként használta. Nemcsak érzelmeit tudta kifejezni, de maga is alkotott új jeleket. Mindez és más hasonló kísérletek arra utalnak, hogy az emberszabásúak kommunikációs kapcsolatrendszere fejlett. 

A szürke hátú vezérhím feladata az utódnemzés és a csoport védelme. Veszély esetén két lábra állva, mellét döngetve próbálja elijeszteni a betolakodót. Ha ez sikertelen, egyenesen felé rohan, de meg nem üti. Egy kétszáz kilós gorillahím támadása az emberen kívül minden betolakodót elijeszt. A gorillákra leselkedő legnagyobb veszély élőhelyük pusztulása (pl. tantálbányászat következtében) és a vadászat ("bushmeat"), ami a világméretű kampány ellenére is virágzik. 

A gorillák száma aggasztóan alacsony. Becslések szerint a hegyvidéki alfajból kb. 620 élt az 1980-as évek végén; azóta számuk mintegy 647-re emelkedett. A hegyi gorillák körülbelül fele Ugandában él, a többiek Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, főleg a Virunga Nemzeti Parkban.

Nemrégiben jelentős nyugati síkvidéki gorillapopulációt (kb. 100 000) fedeztek fel Kongóban. Elszaporodásuk valószínű oka a térségben zajló polgárháború, amelynek során az emberek nagy területekről menekültek el.

Magyarországon két állatkertben tartanak gorillákat: a Budapesti Állatkertben és a Nyíregyházi Állatparkban.